Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről,
annak vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített jelentés. Valódiságát,
megbízhatóságát leltárral és könyvvezetéssel kell alátámasztani.
A beszámoló részei:
- Mérleg: egy olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkoztatva összevontan, pénzértékben mutatja ki. Egyfajta vagyonkimutatás.
- Eredmény kimutatás: olyan számviteli okmány, amely adott időszakra vonatkoztatva, pénzértékben, meghatározott formában mutatja a vállalkozás bevételeit, ezek ráfordításait, az eredmény levezetését.
- Kiegészítő melléklet: a vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze. Tartalmát törvényi előírás határozza meg, de a vállalkozás döntésétől függően egyéb olyan adattal is kiegészülhet, amely ezen célt szolgálja.
Adóbevallás
Az adóbevallás az a kimutatás, amelyből az adózó adófizetési kötelezettsége megállapítható. Tartalmazza mindazokat az adatokat, melyek az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó megállapításához szükségesek. Az adózó az önadózással megállapított adóról adóbevallást tesz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, illetve elektronikus úton.
Fontosabb adóbevallások:
Számviteli szabályzat
A 2000. évi C. tv. - Számviteli
törvény 14. §-nak (3)-(12) bekezdései ezt írják elő:
(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell
alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak,
körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit,
eszközeit meghatározó - számviteli politikát.
(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között -
azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket,
amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés
szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek,
továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési
lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az
alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot.
(6) Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az
egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót
készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem
érő gazdálkodó.
(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a
közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely
üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költség nemek szerinti
költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt
követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások
51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső
szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen
kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt
teljesülése esetén - sem mentesül.
(11) Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli
politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a
megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás
esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a
számviteli politikán keresztülvezetni.
(12) A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. --> Tehát NEM a könyvelő!!!
A számviteli politikán kívül minden vállalkozásnak el kell készítenie a számlarendjét is, amely tartalmazza a számlatükröt, számlamagyarázatot, és a bizonylati rendet!!!
A BÜNTETÉS MÉRTÉKE, ha nem
állnak rendelkezésre ezek a szabályzatok:
Pénzkezelési szabályzat hiánya: magas büntetést von maga után! Addig büntet a
NAV, ameddig el nem készül!
A többi kötelezően elkészítendő szabályzat hiánya esetén darabonként is büntet.
Természetesen ezek hiányára is vonatkozik a büntetés duplikálása mindaddig,
ameddig nincsen a gazdasági társaságnak elkészítve!!!
A (12). bekezdés ezért a gazdasági társaság vezetőjét bünteti!
Az ő felelőssége elkészíttetni és nem a könyvelő feladata, mint azt sok
vállalkozó gondolja.
Könyvelő irodánk
vállalja kötelezően elkészítendő számviteli szabályzatainak
összeállítását!